Előadások

Dátum

Időpont

Tartalom

Június 9. szerda
17.00-18.00

Kicsiny Balázzsal Bódi Kinga, a kiállítás kurátora beszélget.

Kicsiny Balázs az egyik legsokoldalúbb, nemzetközileg is elismert kortárs magyar képzőművész. A MODEM-ben 2020-ban megrendezett Időhúzás című kiállítása az első olyan tárlat, amely életműve valamennyi korszakának átfogó bemutatására vállalkozik. Egymás mellett láthatjuk a korai, az 1980-as évek második felében készült „sötét” festményeket az 1990-es évek jellegzetes „szenes munkáival” és a 2000-es évek óta készítetthol sokalakos, hol egyalakos „emberszabású” műalkotásaival. Kicsiny néhány videómunkája is helyet kapott a könyvben, illetve az installációkból ismert figurákat burleszkszerű szituációkba helyező színezett rajzaiból is széleskörű áttekintést kap az olvasó.

Kicsiny alkotásaiban különféle foglalkozások és emberi helyzetek allegorikus dimenziójának vizsgálatára fókuszál. Eltérő időrétegeket sűrít össze egy-egy műalkotásban, így mutat rá az idő- és térbeli távolságok illékonyságára, illetve arra, ahogy a különböző korok egymásra épülve párbeszédben állnak egymással. Emberi jellemeket, filozófiai kérdéseket, nem egy esetben művészettörténeti toposzokat egyesít abszurd ikonográfiájú, figurális pózaiban, amelyek a befogadó szeme láttára válnak élethelyzetekké.


18.00-19.00

Horváth Művészeti Alapítvány a művészetért! Vendég: Horváth Béla és Petrányi Zsolt.

A járvány és a gazdasági válság okozta nehézségek ellenére a Horváth Művészeti Alapítvány 2021-ben is kétmillió forintról megemelt ötmillió forintot fordít a magyar kortárs képzőművészet támogatására. Az alapítvány a hazai mecenatúrában egyedülállónak számító összegből szakemberek alkotta grémium javaslata és döntése alapján vásárol műtárgyakat, támogat eseményeket.

Megalapítása óta a Horváth Művészeti Alapítvány csaknem száz kortárs képzőművészeti alkotást vásárolt éves rendszerességgel.

Horváth Béla, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. alapítója és a társaság igazgatóságának elnöke 2004-ben hozta létre a Horváth Művészeti Alapítványt a hazai, kortárs művészeti alkotások támogatására. Az alapítvány Kuratóriumának elnöke Szoboszlai János, titkára Petrányi Zsolt, tagjai között pedig a hazai képzőművészet ismert személyiségei találhatók meg, így Deák Erika, Einspach Gábor, Gálik András, Havas Bálint, Móricz Gábor, Szűcs Attila, Szépfalvi (Urai) Ágnes. Az alapítvány vagyona meghaladja a 165 millió forintot.

Beszélgetés résztvevői:

  • Horváth Béla, a Horváth Művészeti Alapítvány vezetője
  • Petrányi Zsolt, kuratóriumi tag

Június 10. csütörtök
16.00-17.00

A nő három arca 120 éves történetek Borsai Dóra művészettörténész előadása - Iparművészeti Múzeum

Női sorsok, szerepek, érzések, élmények a századfordulón néhány kiemelkedő szecessziós műtárgy tükrében. Ki ihlette Rippl-Rónai József híres falikárpitját, és ki öntötte megfogható formába a művész vízióját? Ki volt a táncosnő, akiért rajongott a művelt világ, és hány műalkotás őrzi ma is lénye különleges esszenciáját? Mi lehetett és mi nem a „fazekas” lánya? Ki és mi volt a mérvadó, az elismert, vagy épp a botrányos 1900-ban?

A korszak inspiráló szereplőivel, valamint női tárgykultúrájának jellegzetes elemeivel, érdekességeivel, a női divat és a női mindennapok kellékeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők ezen az előadáson, a szecesszió világnapjának margóján. Előadó: Borsai Dóra, művészettörténész, Iparművészeti Múzeum


17.00-18.00

Martos Gábor könyvbemutató - Nőművészet

„Ez annyira jó, hogy ha nem tudnám, meg nem mondanám, hogy egy nő csinálta”

Kerekasztal-beszélgetés a női művészek helyzetéről a művészettörténetben és a műkereskedelemben.

A világ ma legdrágább műtárgyáért 450 millió dollárt fizetett ki a vevője egy árverésen – és ezt a festményt „természetesen” egy férfi készítette. Viszont az egy nő által festett képért mindeddig kifizetett legmagasabb összeg 44,4 millió dollár. Az élő művészek közül az egy férfi által készített legdrágább műalkotás ára 91 millió dollár, az egy nő által készítetté 12,4 millió. Jackson Pollocknak, az amerikai absztrakt expresszionizmus egyik vezető művészének a legdrágább festményéért 200 millió dollárt adott egy gyűjtő, feleségének, a művészettörténetben ma már legalább ugyanolyan fontosnak tartott Lee Krasnernek a jelenlegi legmagasabb ára egy munkájáért 11,6 millió dollár. És a sor a hasonló aránytalanságokról még hosszan folytatható – és folytatódik is Martos Gábor most megjelent, Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben című könyvében, amely a női művészeknek a világ és Magyarország műtárgypiacán elfoglalt helyzetét járja körül, miközben igyekszik rámutatni a feltűnő különbségek történelmi okaira, vizsgálja a kánont alakító múzeumok gyűjteményezési- és kiállításpolitikáját, a nemzetközi vásárok felhozatalát, az aukciósházak kínálatát és az árverési eredményeket. A könyv megjelenése kapcsán szervezett szakmai kerekasztal meghívottjai is ezekről a témákról fognak eszmét cserélni az Art & Antik műtárgyvásár közönsége előtt.

A beszélgetés résztvevői:

  • Bordács Andrea esztéta, műkritikus, tanszékvezető főiskolai docens, nőművészet-kutató;
  • Fajgerné Dudás Andrea képzőművész, nőművészet-kutató;
  • Makláry Kálmán műkereskedő, a Kálmán Makláry Fine Arts galéria alapító vezetője és
  • Martos Gábor művészeti író, a könyv szerzője.

Moderátor: Rudolf Anica, az Új Művészet folyóirat vezető szerkesztője, a könyv szerkesztője.

A könyv először a helyszínen lesz megvásárolható, és a beszélgetés után dedikálásra is lehetőség lesz.


Június 11. péntek
16.00-17.00

Beszélgetés Horváth Lóczi Judittal a karantén sorozatáról.

Horváth Lóczi Judit a pandémia kezdetekor megígérte saját magának, hogy minden nap alkotni fog, ezzel tartva mozgásban az alkotói energiáját és nem utolsó sorban, így enyhíti a bezártság okozta nehézségeket. A megváltozott körülményekhez leginkább a paper-cut technika illett, gyorsasága és viszonlagos egyszerűsége miatt. Az eredmény egy vizuális napló lett. Egy-egy érzés képi megfogalmáza és a hozzájuk tartozó lényegretörő címek jelentős visszhangra találtak. Nem véletlenül, mivel Horváth Lóczi Judit olyan közelséggel és őszintén festi, vágja, kasírozza fel az érzéseit a különböző hordozókra, ami által a befogadó is pillanatok alatt a magáénak érezheti a műveket, hiszem ő is átélte ugyanazokat az érzéseket. Így egyfajta közösségformáló erőként is hatott a karantén sorozat.

Horváth Lóczi Judit beszélgetőtársa Lantos Csenge képzőművész, a Faur Zsófi Galéria vezetője.


17.00-18.00

Magángyűjtői szerepvállalások a kortárs művészetben

Izgalmas beszélgetés várható műgyűjtők bevonásával a hazai kortárs gyűjteményépítés stratégiáról. Hogyan befolyásolta a piacot és a vásárlási hajlandóságot az elmúlt egy év. Milyen tendenciákra számítanak és figyelnek a hazai gyűjtők? Melyek a gyűjtői preferenciák?

Spengler Katalin, Reszegi Judit, Hradszki László és László Géza műgyűjtőkkel beszélget Ébli Gábor esztéta

Az eseményen megvehető Ébli Gábor 'National museums and civic patrons' című, kelet-európai köz- és magángyűjteményekről szóló, újonnan megjelent angol nyelvű könyve.

További információ: https://harmattan.hu/national-museums-and-civic-patrons


18.00-19.00

Műgyűjtők - panelbeszélgetés Bánó András és vendégei

A Kálmán Makláry Fine Arts gondozásában megjelent Műértők beszélgetőkönyv második kötetében Bánó András ismét a műgyűjtésről, mint hivatásról és szenvedélyről kérdezi öt személyes történeten keresztül az itthoni műkereskedelmi, művészeti élet meghatározó szereplőit. Kötelező olvasmány mindazoknak, akiket a művészet, a galériák és a műgyűjtés világa vonz! A dedikálással egybekötött könyvbemutatón, Bánó András Szekeres Panni és Nudelmann László lesznek jelen.


Június 12. szombat
10.00-11.00

Könyvbemuató: Kucsora Márta

Kucsora Márta fiatal kortárs művész első monográfiája, mely az elmúlt 15 év munkásságát mutatja be 200 oldalon keresztül angol és magyar nyelven.
A dedikálással egybekötött könyvbemutató az album szerzője Antalffy Péter és a művész Kucsora Márta részvételével.


11.00-12.00

Könyvbemutatóval egybekötött beszélgetés Romvári Mártonnal.  

A művészek minél szélesebb körű megismertetését elősegítve a Faur Zsófi Galéria 2006-ban kiadói tevékenységgel bővítette profilját. A kelet-közép-európai régió kortárs művészeti szcénájában egyedülálló nyomdaipari és kiadói hátterére támaszkodva a kortárs művészettörténet-írás legújabb eredményeit, több nyelven megjelenő monográfiákat, szakirodalmi kiadványokat ad ki és gondoz. Mint például a Mai Magyar Iparművészet, Mai Magyar Képzőművészet, illetve Mai Magyar Fotóművészet címmel a jövőben is bővülő, hiánypótló sorozatot. Romvári Márton katalógusa a 20. kiadványa a Mai Magyar Képzőművészet sorozatnak. Az ebben a hónapban debütáló nyomtatvány átfogóan mutatja be Romvári munkásságának néhány elmúlt évét.

A katalógusbemutatón Romvári Márton Szilágyi Gábor művészettörténészel fog beszélgetni.


12.00-13.00

Orr Máté és a kortárs barokk - panelbeszélgetés

Orr Máté és a kortárs barokk – beszélgetés az új generációk szemszögéből

Beszélgetőtársak:

  • Kiss Dániel, műgyűjtő
  • Kovács Krisztina, a Várfok Galéria művészeti vezetője, művészettörténész
  • Orr Máté, festőművész

Moderátor: Serfőző Krisztina

Orr Máté (Veszprém, 1985) 2011-ben végzett a Képzőművészeti Egyetemen, azóta számos egyéni és csoportos kiállítás keretében mutatkozott be Magyarországon, képei több külföldi
kiállításon és művészeti vásárokon szerepeltek, köztük Monacóban, Dél-Koreában, Kínában, Németországban, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban is. 2019-től a Várfok Galéria művészkörének tagja.
A groteszk és a harmonikus, a valódi és a szimbolikus, valamint a naturalisztikusan megfestett és a sematikus formák kontrasztja jellemzi Orr Máté műveit. A sötét, homogén háttérben megfestett jelenetek egyaránt idézik a holland festészet aranykorát, Hieronymus Bosch hibrid alakjait, a barokk pompáját és a 20. századi francia szürrealizmust.


13.00-14.00

A Puskás-képregény, avagy a kilencedik művészet helyzete Magyarországon

A közelmúltban jelent meg Futaki Attila és Tallai Gábor legújabb képregénye a minden bizonnyal világszerte legismertebb magyarról, Puskás Ferencről, az egykori legendás Aranycsapat talán leglegendásabb focistájáról. A könyvhöz készült illusztrációkból az Art and Antique alatt a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria standján exkluzív válogatás látható, ez a program pedig a képregények nemzetközi és hazai trendjeit, a műfaj műtárgypiaci szereplését igyekszik kicsit körüljárni. Mert miközben külföldön ma galériák, vásárok, árverések specializálódnak a képregények kereskedelmére, idehaza néhány próbálkozástól eltekintve ezek a kiadványok még nemigen forognak a nyilvános műtárgypiacon.

A beszélgetés résztvevői Futaki Attila képregény-rajzoló, a könyv egyik szerzője, Martos Gábor műkereskedelmi szakértő és Sinkó István képzőművész, művészeti író.


14.00-

Fotópiac 2021 Magyarországon. Résztvevők: Faur Zsófi, Faur Zsófi Galéria, Kozma Zsolt, Inda Galéria, Mucsi Emese, Capa Központ

Beszélgetés a magyar fotó helyzetéről, sikereiről. Milyen sikereket értünk el a nemzetközi piacokon? Mit ér a klasszikus és kortárs fotó ma? Milyen hatása van a piacra egy fotóaukcióknak?

A fotográfiánál újra és újra felmerülő kérdés a sokszorosíthatóság. Bár már az analóg felvételekről készült nagyítások is tekinthetők sokszorosító eljárásnak, az egyediség itt könnyebben nyomon követhető. A digitális képek esetében a limitált szériák megjelenését, a nyomtatott képek darabszámát, már a nyomtatást végző stúdiók is garantálják. A fotósok alkotásaikat egy általuk előre meghatározott sorozatszámban és méretben nyomtatják vagy felügyeletükkel nyomtattatják. Ezután feljegyzik a képre a sorszámot (pl. 1/5) és szignózzák a képet. A képről a teljes sorozat nyomtatása után nem készül további nyomat. A már eltávozott művészektől általában szignált és/vagy hagyatéki pecséttel ellátott alkotások kerülnek árverésre.

A fotók értéke sok tényezőtől függ, a legértékesebb mindenképpen a vintage fotó, amit a művész életében, és a készítés idején nagyított vagy nagyíttatott le, és írt alá, esetleg pecsételt le.

A panelbeszélgetés résztvevői:

  • Faur Zsófia, Faur Zsófi Galériatulajdonos
  • Kozma Zsolt, művészeti szakíró
  • Mucsi Emese, művészettörténész, Capa Központ

15.00-16.00

NFT: Csodabogár a magyar piacon. Résztvevők: Weiler Péter, Kacsuk Peter, Pados Gabor, moderál Gereben Kata, művészettörténész

Az új műtárgypiaci csodabogár, a blockchain technológiával előállított NFT (non-fungible token) az utóbbi hónapokban nem csak a kriptovaluták világában otthonos befektetők köreibe robbant be, de már elérte a nagy aukciós házak vevőit is, sőt márciusban az egyik vezető nemzetközi akciósház 69 millió dollárnak megfelelő ethereumért ütötte le a Beeple NFT technológiával készített műalkotását. Az NFT történet mindössze néhány hónapra tekint vissza, mégis az egész műtárgypiac fantáziáját megmozgatja - művészek, gyűjtők, befektetők, galériák ki lelkesen, ki szkeptikusan latolgatja ennek az új digitális művészeti kategóriának a hosszútávú esélyeit, piaci potenciálját és hogy vajon ütközik-e a hagyományos művészeti piaccal vagy megfér majd egymás mellett a két világ? Ezekre és még sok más izgalmas kérdésre keressük a választ Weiler Péter képzőművésszel, az első magyar NFT műtárgy megalkotójával, Kacsuk Péter informatikus tudományos kutatóval, kortárs műgyűjtővel, aki elsőként vásárolt NFT-t Magyarországon, valamint Pados Gáborral, az ACB Galéria alapítójával, vezetőjével a 2021. június 12-i kerekasztal beszélgetésünkön.


16.00-17.00

Fiatalok és sikeresek! Tudatos brandépítés nemzetközi szinten Beszélgetés Kucsora Márta, képzőművész, Ezer Ákos képzőművész és Nemes Márton képzőművészekkel,, moderál: Jankó Judit

Lehet-e nemzetközi karriert befutni magyar képzőművészként? Ha igen, hogyan, ha nem, miért nem? Mi hiányzik a budapesti közegből és mi az a speciális, ami inspirációt ad itthon?

Három fiatal művésszel beszélgetünk a nemzetközi sikereikről, arról, miért és merre indultak, véletlen vagy tudatos karrier és brandépítési stratégia vezeti lépteiket és szerintük mi szükséges a nemzetközi sikerekhez.

Ezer Ákos ( 1989) június 20-án mutatja be új vásznait, a Wuppertali székhelyű Galerie Droste kiállítóterében.

Nemes Márton ( 1986) aktuálisan egy új fejezet előtt áll, hamarosan Londonból New Yorkba teszi át székhelyét.

Kucsora Márta ( 1979) pedig túl egy sikeres kiállítás után a New York Postmasters galériában, már egy pekingi múzeumi kiállításra készül.

A beszélgetést Jankó Judit művészeti újságíró vezeti.


17.00-18.00

Panelbeszélgetés: Műtárgypiac mai helyzete, moderál Gereben Kata

Egyértelmű, közismert tény, hogy a koronavírus világjárvány fenekestül forgatta fel a hazai és a nemzetközi gazdaságot. Bizonyos szektorokat keményebben, másokat kevésbé sújtott. A műtárgypiacon finoman szólva is ellentmondásos jelenségeket figyelhettek meg a művészek, galeristák, aukciósházak: voltak kereskedők, akik bezártak, mások leépítettek és kitartottak, egyesek soha nem látott forgalomról számoltak be, a művészek is hasonlóan vegyesen élték meg ezt az időszakot. Furcsa szempontok pezsdítették a piacot: például az elmaradt utazások miatt megspórolt pénz keresett magának helyet műtárgyak vásárlásával, vagy a bezártságból, unalomból jelentett sokaknak kitörést az online galériákban való nézelődés, sőt gyakran a vásárlás a korábbiakban tapasztaltaknál lényegesen magasabb összegekért. A kerekasztal beszélgetés résztvevőivel az elmúlt közel másfél év alatt a piac különböző szegmenseiben tapasztalt jelenségekről beszélgetünk. Molnár Ani galériatulajdonos a kortárs művészeti világot, Kieselbach Ákos egy aukciós ház működését alakító szempontokra láhatott rá közvetlenül, Martos Gábor művészeti szakíró egyaránt figyelte a hazai és a nemzetközi jelenségeket.”

Moderál: Dr. Gereben Kata


Június 13. vasárnap
11.00-12.00

Gilot100: panelbeszélgetés. Résztvevők: Kovács Kriszta, Várfok Galéria, Tóth Kata, műgyűjtő, moderál Serfőző Kriszta

GILOT 100 – 100 éves Françoise Gilot, Picasso egykori múzsája, a világhírű festőművész.

Beszélgetőtársak:

  • Kovács Krisztina, a Várfok Galéria művészeti vezetője, művészettörténész
  • Tóth Kata, műgyűjtő

Moderátor: Serfőző Krisztina

A Várfok Galéria művészkörének legendás alkotója, Françoise Gilot (1921, Neully-Sur-Seine, France) idén ünnepli 100. születésnapját.
Françoise Gilot több mint 80 évet átívelő festészeti munkássága diadal, életműve az utóbbi évtizedekben fokról fokra került az őt megillető helyre. Számos csatát kellett megvívnia, míg levetkőzve magáról a „Picasso múzsája” címet és a szakma világszerte elsőrangú, önálló
művészként ismerte el. Művészetének gyökerei a 20. századi művészet forradalmi virágkorába vezetnek vissza, ahol közvetlen kapcsolatban állt a kor olyan jeles alkotóival, mint Braque, Matisse, Juan Gris, Paul Éluard, André Breton, Aragon, Cocteau.

A 20. századi művészeti fejlődés utolsó, élő tanújának alkotásai számos vezető múzeum, így például a Metropolitan Museum of Art, New York (USA); Museum of Modern Art, New York (USA); , The Morgan Library and Museum (USA), Centre Pompidou, Paris (F); Musée d'Art Moderne, Paris (F); Musée de Tel Aviv, Tel Aviv (ISR) és elsőrangú magángyűjtemények anyagát gazdagítják.

A beszélgetés Françoise Gilot életművének művészettörténeti jelentőségét, magyarországi jelenlétét és legendás életútját járja körbe a gyűjtő, a galerista és a művészeti író szemszögéből.


13.00-14.00

Szoborpark a Káli Medencében beszélgetés a Szoborpark létrehozóival. Moderál: Tóth Pál Sándor, Art consultant

A köveskáli Káli Art Inn, 20 éves működése során a fő tevékenysége mellett mindig nagy figyelmet fordított a kortárs műtárgyak megóvására, kiállítására, gyűjtésére, a kortárs művészek támogatására. Ennek jegyében alapították meg a Káli-Szoborparkot!

Bepillantás a színfalak mögé!
"A Balaton-felvidék térsége nyitott és befogadó a kortárs képzőművészet iránt, melyet számtalan projekt és kezdeményezés bizonyított már eddig is. Azonban a kortárs szobrászat megjelenése mostanáig váratott magára, éppen ezért 2021-től - a Káli Art Inn szálloda területén, különállóan kialakított parkban - kortárs szobrászművészek számára nyújtunk lehetőséget a bemutatkozásra. Pályázat keretében választjuk ki azokat az alkotásokat, melyeket egy éven át meg lehet majd tekinteni. A kiállítást a szállóvendégeken kívül, a nagyközönséget is látogathatja, minden nap 10-18 óra között. A pályázattal hagyományt szeretnénk teremteni. Minden évben a nyertes szobor a kiállítás után is ott marad és a Káli Art Inn szálloda kertjét fogja ékesíteni."

A zsűri és a zsűrizésA pályaműveket szakmai zsűri bírálja el. A zsűri tagjai.

A beszélgetés résztvevői:

  • Molnár Júlia, Káli Art Inn Kft. tulajdonosa,
  • Héjja Róbert, Káli-medence turisztikai egyesület elnöke
  • Tóth Pál Sándor, Art consultant, Gyűjteménykezelő

14.00-15.00

Sean Scully!: előadó Fehér Dávid, művészettörténész

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria a kelet-közép-európai régióban először mutatja be retrospektív igénnyel Sean Scully életművét. Scully az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozik, akinek művészetét egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. Az 1980-as évektől sajátságos képi nyelvet alakított ki, amely látszólag ellentétes minőségek kifinomult szintézisére épül. Az előadást Fehér Dávid, a kiállítás magyar kurátora tartja.


storelaptop-phonecrossmenu